A gyerekek a reggeli áhítaton már másodszor találkozhattak Bencével, a bábbal, aki ezúttal nagyon szomorú volt, mert szemüveges lett. Az ő történetén keresztül kaphattak bizonyságot a gyerekek, hogy Isten szeret bennünk, bármilyenek is vagyunk.

A táborozók átélhették, hogy milyen az, amikor mások döntik el, hogy ő jó, vagy rossz-e. Piros és fekete pontokat kaptak a hátukra - véletlenszerűen - s társaiknak viselkedésükkel, arcjátékkal kellett közölni, hogy a jók, vagy a rosszak táborába kell-e csatlakoznia az illetőnek. Sokszor viselkedünk így a mindennapokban, van akit elutasítunk, másokat elfogadunk. Isten azonban nem így néz ránk, erről hallhattak a gyerekek Naámán történetén keresztül ezen a napon. Délután papírzacskó bábok készültek.

A napi aranymondás:

Drágának tartalak és becsesnek, mert szeretlek.

Ézs 43,4