Határtalanul a Felvidéken

A Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola 21 diákja vehetett részt egy 4 napos felvidéki túrán. Az út létrejöttéhez komoly segítséget nyújtott a „Határtalanul az államhatáron túl” címet viselő pályázat keretében elnyert közel 600 ezer forintos támogatás. A pályázatot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hirdette meg abból a célból, hogy minél több 7. osztályos tanuló eljuthasson egy határon túli magyar területre. A nyertes pályázatnak köszönhetőn így az iskola diákjai négy felejthetetlen napot tölthettek el a Felvidéken.

  Szeptember 18-án reggel az iskola aulájában izgatott kis csapat várakozott az indulásra. Útjuk első állomása Komáromban a Monostori erőd volt. Idegenvezető segítségével ismerkedtek az erőd történetével. Majd Révkomáromban megnézték az Öreg- és Újvár épületegyüttesét.

Komárom újkori erődítményrendszere a katonai objektumok sorában páratlan épületegyüttesnek számít. A XIX. században az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb és legerősebb védműve volt. Az Újvár nyugati bástyájának csúcsán, a “Kőszűz” szobra alatt felirat olvasható: NEC ARTE NEC MARTE (Sem csellel, sem erővel). E szavak tökéletesen jellemzik a maga korában egyedülálló, bevehetetlen erődítményrendszert.

Délután felkeresték a temetőt, ahol megkoszorúzták a 48-as hősök emlékére állított obeliszket, és felkutatták a Jókay család sírkertjét.  A belvárosban megnézték Klapka György szobrát. Rövid séta után a múzeum előtt lévő Jókai szobornál méltatták a nagy író munkásságát. Ezután rövid sétát tettek az Európa –udvarban. A révkomáromi program befejezéseként ellátogattak a református templom kertjébe. Az itt álló Trianon-emlékmű előtt elszavalták Reményik Sándor Gyűrűt készíttetek című versét, majd elhelyezték a szülőföldjükről vitt követ és koszorút az emlékmű talapzatán.

    Második nap a Reményik iskola felvidéki testvériskolája, a szentpéteri Kossányi József Alapiskola és Óvoda közössége fogadta a diákokat. Kisebb csoportokban a helyi 8. osztályosok vezetésével és az iskola tanárainak közreműködésével ismerkedtek a falu nevezetességeivel. Láthatták többek között a Helytörténeti gyűjteményt, a romjaiban is szép Zichy –kastélyt és az azt körülölelő parkot, az evangélikus és a református templomot. Sok legendával és népszokással ismerkedhettek meg. A délelőtti program az alapiskola tanulóival közös sportolással fejeződött be.

Délután az Ógyallai csillagvizsgálóba látogattak, ahol érdekes filmvetítés és előadás keretében ismerkedtek a gyerekek az univerzum titkaival.  Az asztrofizikális obszervatórium felépítése dr. Konkoly-Thege Miklós nevéhez fűződik.  Európában az elsők között 1871-ben hozták létre és a 19. század végén a legjobban felszerelt csillagvizsgálók közé tartozott.

Este érkezett a fáradt csapat Alsóbodokra.

Zoboralja- Alsóbodok. Egy kis falu Nyitrától pár kilométerre, a Csitári hegyek alatt. Látszólag semmiben sem különbözik a többi községtől. Mégis különleges: otthont ad egy színvonalas középiskolának a Zoboraljai Magyar Tanítási Nyelvű Vállalkozói Magán- szakközépiskolának. Ennek az iskolának a kollégiumában szállásolták el a gyerekeket.

A kirándulás harmadik napján a reményikesek ellátogattak Nyitrára. Itt a bodoki középiskola két tanulója mutatta meg a nevezetességeket. A város történelmi központjában található műemlékek közül a legfontosabb látványosság a nyitrai vár a benne található Vazul toronnyal és a Szent Emerám katedrálissal. A vár alatt épült felsőváros nevezetes épületeinek- Nagyszeminárium, Kisszeminárium, ferences templom és kolostor, vármegyeház megtekintése után a látogatók megcsodálták a Kluch-palotát, melynek sarkán látható egy Atlasz szobor. Ezt a szobrot a helyiek Corgonnak is nevezik. A gyerekek megsimogatták a szobor nagylábujját, hiszen a helyi legenda szerint aki ezt megteszi, vagy nagy szerencse éri, vagy visszatér Nyitrára.

Délután a lelkes kis csapat „elfoglalta” Gimes várát. A vár, illetve annak már csak romjai Gimes községtől mintegy öt kilométerre egy 514m magasságban a Tribec hegység déli lejtőjén áll. A maradványaiban is impozáns vár a történelmi gimesi Forgács család székhelye volt.

A kellemes túra után a fáradhatatlan társaság Kistapolcsányba látogatott. Naplementekor gyönyörködtek a szép kastélyban és a körülötte lévő növényritkaságokban bővelkedő botanikus kertben.

Hazatérve a szállásra jó hangulatú daltanulással, vetélkedővel zárult az este.

A negyedik nap reggelén elbúcsúzva az alsóbodoki vendéglátóktól Galánta felé vették útjukat a fáradhatatlan vándorok. Itt Kodály Zoltán munkásságára emlékeztek, és megnézték a két Eszterházy kastélyt. Az egyiket reneszánsz stílusban építette 1600 körül Esterházy Ferenc. A neogótikus kastélyt 1633-ban kezdték építeni, de mai formáját 1860-ban kapta, amikor Esterházy József neogótikus stílusban átépíttette.

Galánta után Nagyszombat következett, ahol megnézték az egyetem épületét és a mellette álló barokk templomot.

Végül megérkezett a csoport Pozsonyba, ahol a helyi idegenvezető segítségével eljutottak a várba, ahol a történelmi nevezetességek mellett megismerkedtek számos legendával is, gyönyörködtek a csodálatos panorámában. A koronázási templom lépcsőjétől indulva a diákok kicsit királyoknak, királynőknek érezhették magukat, hiszen a koronázási útvonalon haladva ismerkedtek a belvárossal.

Utolsó állomásként a dévényi vár „meghódítása” volt a cél. A gyerekek fizikai kísérlettel arról is meggyőződhettek, hogy vajon van e víz a vár kútjában, és az milyen mély lehet. A Duna és Morva folyók találkozásánál fejeződött be a tartalmas program.

Fáradtan, de élményekkel telve érkeztek haza a tanulók. Naplóikban megörökítették a látottakat. Szívükben pedig hazahozták a felvidéki magyar gyerekek és tanárok kedvességét, vendégszeretetét. Ma is gyakran emlegetik, hogy megsimogatták a Corgon lábujját, tehát majd ismét visszatérnek a Felvidékre.