Névadó

Reményik Sándor élete és munkássága

(1890. augusztus 30. Kolozsvár - 1941. október 24. Kolozsvár)
Hallgassuk meg néhány gyönyörű versét /KLIKK IDE/
Ha dióhéjban kellene összefoglalnunk irodalmi munkásságának lényegét, így fogalmazhatnánk: többek között Áprily Lajos és Dsida Jenő mellett ő volt az I. és II. világháború közötti időszak erdélyi magyar irodalmának kiemelkedő képviselője.
Lírájának fő jellemzői: a humánum eszméinek fenntartását hirdeti, versei közösségi indíttatásúak, sajátja a csiszolt formavilág, elsősorban az intellektuális tartalom.
1890. augusztus 30-án Kolozsvárott látta meg a napvilágot, éppen 100 évvel a Himnusz szerzőjének, Kölcsey Ferencnek a születése után.
Evangélikus család gyermeke, s ekként is nő fel. Édesapja neves, vagyonos építészmérnök.
Mátyás király szülőházának közelében laknak, verseinek többsége is itt keletkezett.
Dédapja Pákh Mihály, evangélikus szuperintendáns /jelentése: egyházi főfelügyelő, ill. protestáns püspök/, akit a Habsburg-ház halálra ítélt, de kegyelemből Kufstein várának börtönébe került. /Egykoron Kazinczy Ferenc is itt raboskodott./
A kis Sándor a kolozsvári evangélikus elemi iskolába járt, majd a város Református Kollégiumának Főgimnáziumában érettségizett. Itt kapta első irodalmi ösztönzését kedves tanárától, Dr. Imre Sándortól.
Tudjuk, több híres írónkat-költőnket /pl. Ady Endrét/ is a jogi pálya felé ösztönözte a családja, ez történt Reményikkel is. Ilyen jellegű tanulmányait Kolozsváron kezdi, ám szembetegsége megakadályozza annak elvégzésében…
Hivatalt nem vállal, örökségéből és irodalmi tevékenységéből él.
Hazaszeretetét hazulról hozta. Istenhite nem nosztalgikus álom, sokkal inkább tépelődő bűnbánat, szigorú önvizsgálat, őszinte rekviem /gyászra utaló irodalmi –zenei mű/.
Mintegy 1000 vers maradt utána. Három fő tematikus csoportba sorolhatjuk őket: hazafias, természeti és istenes költemények. E tematizálás bizonyítéka három válogatott kötete: Havasi feszület /2005. a természetről szóló versválogatás/. Csonkatornyok /2005. ún. hazafias költemények/, Csendes csodák /2006. istenes versek/.
Egyik legmegrázóbb verse az Elkéstetek című alcíme Szó a protestáns teológusokhoz – 1936. október 22-én jelent meg. /Ebben az évben hunyt el Kosztolányi/

Álljon itt egyik megszívlelendő gondolata: „Nem a mi dolgunk igazságot tenni, a mi dolgunk csak igazabbá lenni.”

Hitét nem a szülői házból hozta, hanem betegségekkel teli élete során harcolt érte. A mélységből kiáltva talált rá a Magasságosra, egy helyütt így ír erről: „A derűs életörömnek és békességnek egy titka van csupán: visszavonás nélkül horgonyt vetni Istenbe.”
Reményik az Ige költője. László Dezső jegyezte le róla: „Ady haláláig kíséri el Krisztust. Reményik megtalálja a feltámadott és mennybe ment Urat is.”
„Induló költészetére, a kezdetekre két közeli jeles szerző, Vajda János és /betegeskedő sorsában is hasonló/ Reviczky Gyula van rá jelentős hatással:
Első verseskötete Fagyöngyök címmel jelent meg Kolozsváron 1918-ban, 28 éves korában. Ezt követően az osztrák Rilke verseinek fordításaival jelentkezik, ezek a munkák az Erdélyi Szemlében látnak napvilágot. Jelentős hatással van még rá Járosi Andor evangélikus lelkész, aki az egyik legjobb barátja.
Országos sikerét a Trianon utáni évek indulatos, Végvári álnéven megjelent verseinek köszönhette. A gondolatok mögött az a sokk áll, hogy kb. 2 millió magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés miatt egyik napról a másikra idegen hatalom uralma alá került, lett önmagával határos ország, súlyosan megcsonkított nemzet. Az indulattal és keserű fájdalommal teli versek helytállásra, megmaradásra intenek, ilyen pl. az Eredj, ha tudsz című megrázó erejű verse.
1920-ban saját kiadásban jelennek meg füzetekbe rendezett versei Csak így ”Segítsetek!”, Hangok a végekről, aztán a Mindhalálig címűek.
Szintén jelentős füzete még a Vad vizek zúgása 1921-ből, ezt másik nagy barátjának, Áprily Lajosnak és feleségének ajánlotta.
Verseit kézről kézre adták, másolták akár hajdanán Balassi Bálintéit-, hírneve így lett Erdélyországon túlterjedő. Magyarországra is csempésztek belőlük.
Első nagyobb köteté 1925-ben publikálta Egy eszme indul címmel. Előszavában többek között e képen vall az utóbbi 7 esztendő /1918-1925/ írt verseiről: „Szeretném, ha e versek lelket, szeretete, új erőt vihetnének mindenhová, ahol magyarok élnek.”
Sorsa József Attila-i, ugyanis Reményik Sándor is már ifjú korától sokat szenvedett érzékeny idegrendszere miatt. Többször kezelték idegösszeroppanással: Kolozsváron, Pécsett, Nagyváradon, Budapesten. Abban az évben hunyt el – 1941. október 24-én-, amelyben többszöri méltatója, a Nyugat rovatvezetője, Babits Mihály. Ez hosszas és gyötrő szenvedés után a kolozsvári Református Diakonissza Kórházban következett be.
A kommunista diktatúra évei alatt munkásságát Erdélyben és az anyaországban egyaránt tiltották és méltatlanul elhallgatták. Ez szégyene az akkori elsősorban magyar, de a román kultúrpolitikának is.
Születésének 100. évfordulóján megjelent kötetének, az Isten közelében címűnek az előszavát Koren Emil, az ismerős jóbarát méltóképpen fejezte be: „Reményik verseinek parázsló fényében rácsodálkozunk arra a költőre, aki látta és felismerte a világ világosságának ragyogását.” / A mondatban található alliteráció az Ómagyar Mária-siralomra utal./
A kör bezárult: A Kolozsvárott született költő szülővárosában nyugszik ma is, a híres Házsongárdi Temető földje fogadta be őt, a sírkert protestáns részében alussza örök álmát. Sírjára azt is írhatták volna, ami Gárdonyi Gézáéra került: Csak a teste, hiszen versei, szellemisége örökké élnek.
Zölddel befuttatott sírjának fejénél faragott kő áll, amelyen neve mellett szép üzenete olvasható: „Egy lángot adok, ápold, add tovább…”
A Pásztortűz című folyóirat főszerkesztője volt. Baumgartner-díjban részesült.

Kötetei:
Fagyöngyök /1918/
Mindhalálig /1918/
Csak így /1920/
Végvári versek /1921/
Vadvizek zúgása /1921/
A műhelyből /1924/
Az eszme elindul /1925/
Atlantisz harangoz /1927/
Két fény között /1927/
Román világ /1939/
Magasfeszültség /1940/
Összes versei /1941/

Halála után: Egészen /1942/, Isten közelében /1990/, Havasi feszület /2005/, Csonkatornyok /2005/, Csendes csodák /2006/

Reményik Sándor összes versei /KLIKK IDE/